Szappankészítés házilag

Címkék: öko-háztartás
Szappankészítés házilag Cikkünkben a szappankészítés témakörét járjuk körbe. Aki most is segít eligazodni a házikencék titokzatos világában: Hosszúné Marku Alexandra (lelki nevén Csandra dévi dászi). Szó esett már korábban a használt étolajból készült mosószappanodról.
Megosztanád a szappankészítéssel kapcsolatos tapasztalataidat az olvasókkal? Van-e például különbség a mosószappanok és a tisztálkodásra alkalmas változatuk között?

A mosószappanok lényege, hogy lúgosabbak, mint a mosakodásra szánt testvéreik, a bőrt szárítják, viszont a piszkot nagyon jól kiszedik a ruhából. Az én mosószappanom használt napraforgóolajból készül, és nagyon jól lehet vele mosni. A ruhák mosógépbe helyezése előtt át kell vele dörzsölni a piszkosabb részeket, és mehet be a gépbe. Gyönyörűen kiszedi az ingek gallérjából a szennyeződéseket. Egyesek arról is beszámoltak, hogy mosás előtti áztatásnál is nagyon hatékony, például fehér zoknik esetében. A használt napraforgóolajból készült mosószappanom összetételét tekintve tehát használt, átszűrt, nem avas napraforgóolajból, ezen kívül nátronlúgból (NaOH), vízből és illóolajból – ami lehet teafa, citrom, citromfű, levendula stb. – áll.

A szokásos hidegeljárási módot követve (lásd lentebb) készítem el. A mosakodásra szánt szappanok (pipereszappanok) nem szárítják a bőrt, és a tisztítás mellett ápolják is azt. Ezt a tulajdonságukat túlzsírozásuknak köszönhetik. Mivel a szappan tulajdonképpen nem más, mint lúg és zsiradék megfelelő eljárással összekeverve és érni hagyva, ezért a felhasznált receptben, ha a lúgokból használunk többet, akkor azt úgy mondják: túl van lúgozva, ha a zsiradékokból, akkor pedig túl vannak zsírozva. Előbbit a mosószappanok, utóbbit a pipereszappanok esetében alkalmazzuk. A túlzsírozás és lúgozás esetében persze azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy más-más olajok másképpen reagálnak a lúggal, egyszóval más mennyiségű lúg kell ahhoz, hogy olívaolajat szappanosítsunk el, és más, hogy napraforgóolajat, illetve megint más, ha ezek keverékét szeretnénk egy szappanba tenni. Ez az érték az olajok elszappanosodási számaként ismeretes, és ahányféle zsiradék van, amiből szappant szeretnénk kreálni, annyiféle az elszappanosítási szám is. Ez azonban nem kell, hogy elriasszon senkit a szappankészítéstől, hiszen van rengeteg már bevált recept is, illetve léteznek ún. online is elérhető lúgkalkulátorok, amelyek helyettünk kiszámolják a szükséges mennyiségeket, sőt előrevetítik, hogy a tervezett recept alapján milyen jellemzői lennének a szappanunknak. Ahogy már szó esett róla a felhasznált olajok más és más tulajdonságokkal rendelkeznek, így a szappannak is más jelleget adnak. A szappankészítők között ismeretes, melyik fajta zsiradék milyen tulajdonságot kölcsönöz egy szappannak. Van olyan zsiradék, ami segíti, hogy jobban habozzon, viszont szárít, és van olyan is, ami ápol, viszont ha túl nagy mennyiségben használunk belőle, lágyítja a szappan állagát stb. Rengeteg jól működő, bevált szappanrecept létezik, ezek közül az olíva-, kókusz-, napraforgó- és pálmaolajjal készültek a legismertebbek. Általában mindig több olajjal jó egyszerre dolgozni, mert jól kiegészítik egymás hatását, de például az olívaolajból önmagában is lehet szappant készíteni. Én magam legjobban az olíva-kókusz-ghí (tisztított vaj) receptet szeretem, de készítettem a férjem számára egy olajosabb bőrre való szappant is, amely kókuszolajból, ghíből, napraforgó olajból állt, sokféle bőrgyógyító alapanyaggal kiegészítve, mint az aloégél, szantálpor, kurkuma. Jobb, ha egyszerre kis mennyiséget készítünk, mert így kevesebb a kár, ha mégsem úgy sülnek el a dolgok, ahogy vártuk.

Milyen technikával készíted a szappanokat? Ezek közül melyiket ajánlanád kezdők számára?

A szappanjaimat kezdetben hidegeljárással készítettem, ami a biztonsági óvintézkedések betartása mellett egy igen egyszerű folyamat. Manapság viszont jobban kedvelem a meleg eljárást, mivel bár az elkészítésénél kicsit több a macera, a végeredményt hamarabb megkapom, előbb van belőle szappan. Kezdőknek a hideg eljárást ajánlom: itt a vízben feloldott nátronlúgot (NaOH) és az olajakat azonos hőmérsékleten, kb. 40-45 °C-on összekeverem, és addig kevergetem, amíg az állaga pudingszerűvé válik. Fontos, hogy a lúgot öntsük bele az olajokba és ne fordítva (!), mert az balesetveszélyes lehet. A pudingosodás fázisának elérése fáradságos és időigényes lehet, ha fakanállal végezzük, de ha erre a célra vásárolunk egy botmixert, akkor a máskülönben majd háromnegyed órányi művelet akár 3 percesre is csökkenhet. Ekkor betöltjük a masszát a formánkba (ez lehet szilikonos szappan- vagy sütiforma, fadoboz, kenyér sütőforma, stb.) és bebugyoláljuk, azaz dunsztba tesszük 1-2 napra, hogy minél lassabban hűljön ki. Ezután kivesszük a formából, ha tömbben van, szeleteljük és 4-6 hétig szellős helyen tároljuk. Olívaolajas szappanok esetében ez az idő inkább 6-8 hét, de azt mondják, egy jó olívás szappant minél tovább érlelünk, annál jobb lesz, ami lehet akár fél év is. Ekkor csomagolhatjuk, illetve felhasználjuk.

Játék

Hasznos

Címkék

  • Kirándul.hu
  • BMK Zöld foglalkozások óvodásoknak
  • Szelektiv.hu